AZ ÉN VILÁGOM – AZ Ő VILÁGA
„…ha legközelebb az esti puszi után édesen alvó gyermekünket csodáljuk, legyen a mottónk a feltétel nélküli szeretet, felé, aki egy csodálatra méltó, önálló kis lény…”
Mutasd meg az otthonod és megmondom ki vagy! Mindez a ruhatárunkra is vonatkozik, sőt gyakran még őszintébb képet alkot rólunk. Viszont ha már a gyerekekről is rögtön a szülőkre asszociálunk, az már valóban elgondolkodtató.
Van ebben valami megmagyarázhatatlan, vajon miért akarják jóban – rosszban viszontlátni a felnőttek saját magukat gyermekeikben?
A napokban az uszodában megakadt a tekintetem egy körülbelül öt éves kisfiún, a szörfözők ruhájához hasonló egybe részes fürdőruhát viselt egy átlag úszótanfolyamon. Minden világossá vált, mikor láttam édesanyjával távozni a sportcentrumból. A kellemes tavaszi idő ellenére mindketten kabátot, sálat és egyéb meleg holmit viseltek. Ezek után felmerül bennem a kérdés, ki az aki fázik?
A válasz egyértelmű, mindketten, ugyanis anyuka akaratlanul mindig túlöltöztette gyermekét, mert Ő maga nem viseli jól az alacsony hőmérsékletet. Az évek elteltével a kisgyermek hőérzete is ehhez alkalmazkodott, tehát jön a torokfájás és társai az első szellő kíséretében.
Arról már nem is szólva, hogy az úszótársak – a gyerekek világa rendkívül őszinte, gyakran árnyalatok és tónusok nélkül – vajon mit szólnak ehhez a szokatlan viselethez???
És ez csak a küllem! Még rosszabb mikor a gyermekek belső tulajdonságait illetve érdeklődési körét próbálják befolyásolni a szülők. Meg nem valósított céljainkat saját magunknak kell elérni, félelmeinket, aggályainkat önállóan kell hogy legyőzzük, szabadságot biztosítva a gyerekeknek az élet minden területén.
Had legyenek Ők, akik kiskorban az általunk felajánlott alternatívák közül, nagyobb korban az élet nyújtotta lehetőségek közül meg tanulnak választani, legyen az kipróbálandó sportág, a barátok vagy a viselendő ruha. Az önismeret kialakulása már egész korán kezdetét veszi ideális körülmények között. És mi már felnőtt fejjel érezzük mindennek a súlyát, nem véletlenül jelenti mindez a siker kulcsát az élet szerteágazó labirintusában.
Tehát ha legközelebb az esti puszi után édesen alvó gyermekünket csodáljuk, legyen a mottónk a feltétel nélküli szeretet, felé, aki egy csodálatra méltó, önálló kis lény…
KISMAMA GARDRÓB : lépésről – lépésre elkalauzolja a kismamákat ruhatáruk kialakításában a várandóság alatt és után, szórakoztató és hasznos történetek ebben a témában:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: